Nagy Márton: Nagyon magas energiaigényű ország lesz Magyarország

Csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Gazdasági Évnyitó 2023 című gazdaságpolitikai fórumon felszólalt – amelyen Orbán Viktor is beszédet mond – Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy számos nehézséggel szembesülnek most a magyar vállalkozások. Egyre sűrűbben érkeznek a váratlan gazdasági helyzetek. A geopolitikai nehézségek mellett számos más nehézséggel is lehet most találkozni, és uniós belső feszültségek is tapasztalhatók a kamara elnöke szerint.

Ez azt jelenti, hogy meg kell találni a vállalati felelősség és az állami szerepvállalás egyensúlyát

– fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki hozzátette, 2017-től jelezték, hogy inflációs nehézségek vannak kilátásban. Szerinte a járvány megbontotta a kereslet-kínálat viszonyát, és ezt fejelte meg az orosz–ukrán háború. Nehézségnek látja azt is, hogy az uniós források akadoznak, valamint a volatilis forintárfolyamot is.

Azt, hogy helyesek voltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) reakciói, azt mindenki megítélheti magának. Egy magyar gazdaság mértékű ország folytathat unortodox gazdaságpolitikát, de tartósan nem lehet sikeres az unortodox monetáris politika

– fejtette ki Parragh László, aki szerint túlfűtött lett a gazdaság, és ezt rendre jelezték az MNB-nek az inflációs nehézségek mellett.

Béke kell

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kamatszintek mellett üzleti profitokat „nagyon nehezen lehet kitermelni”. Ehhez érkezett most meg a napokban az emelkedő tartalékráta, amelynek hatásaira még várni kell. Hangsúlyozta, hogy együttműködésre kész a kamara, majd felhívta a figyelmet, a belső és a külső keresletnek felbomlott az egyensúlya. De szerinte „a keleti tőkebefektetés az ország számára helyes és fontos irány” – emelte ki.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban kifejtette, egyre inkább nem működnek, és ez „láthatóan politikai zsarolás” terméke. Hangsúlyozta, ez akadályozza a beruházásokat és fűti a meglévő különbségeket. „Ukrajna újjáépítése előbb-utóbb megkezdődik, de az unió kasszája is véges”, ezért elképzelhetőnek találja Parragh László, hogy az ehhez szükséges források miatt a kárvallott a magyar gazdaság lesz.

Szimplán gazdasági logikával elemi érdek, hogy béke legyen

– emelte ki, majd kitért arra is, hogy a háború megroppantotta azt a gazdasági ívet és növekedést, amit a felzárkózó országok felvettek korábban. „Nagyvállalatok nélkül nincsen sikeres gazdaság, ezért egészséges gazdasági szerkezeteket kell teremteni” – fogalmazott.

Nagy Márton: FDI a kulcs

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal kezdte beszédét a kamarában, hogy szívesen beszélne és tudna is beszélni a jegybankról, „de ezt most hagyjuk”, hiszen jelenleg gazdasági miniszter.

A kiszólását követően kifejtette, hogy a magyar gazdasági növekedésnek a beruházás az alapja.

„Törekedni kell a magas hozzáadott értékre”, de ezt nem lehet általánosan kijelenteni, hiszen számos területen ez nem lehetséges. Felhívta a figyelmet, hogy a prognózisok szerint nagyon magas energiaigényű ország lesz Magyarország, de ezt ki kell majd tudni szolgálni. Felhívta a figyelmet, hogy szerinte kell még félmillió ember a magyar munkaerőpiacra. Kiemelte, nem igaz, hogy az országba érkező külföldi finanszírozásoknak a nagy része az unióból érkezne, szerinte az FDI által van finanszírozva. Az FDI szerkezeténél felhívta a figyelmet, hogy erősen az ipari szektor dominál.

Mára az ipar dominál. Ez erős szerkezeti változás volt. A keleti nyitást nem az exporton, hanem az FDI-on belül kell keresni

– összegezte, majd hozzátette, a keleti nyitás már megvalósult, ahogy a „szerkezeti átállás is. És azért beszélünk FDI-ról mert 10 százalékos hozamot hoz” – emelte ki.

Nagy Márton aláhúzta, a magyar gazdaság nagyon nyitott és a negyedik az OECD-rangsorban, továbbá a beruházásokra is kimagaslóan nyitott az ország. Ugyanakkor a miniszter szerint az „FDI állomány tekintetében ahhoz képest, hogy milyen nyitottak vagyunk, van hova fejlődni” hiszen a hazai tulajdonú vállalatok egyértelműen megerősödtek, „összességében erősebbek, de exporton belül javulniuk kell”.

Ugyanakkor Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az árbevételek kapcsán nem tudtak a magyar tulajdonú vállalatok emelkedni. Javítottak, de vannak ágazatok, ahol bőven van még mit javítani a versenyképességen. A miniszter kritikával illette, hogy az „exporton belül sem tudunk teret szerezni. Ez sokat növekedett, de az arány tekintetében a hazai tulajdonú vállalatok ebben nagyon le vannak maradva” – mérlegelte.

Összességében azt tudom elmondani, hogy az FDI egyre nagyobb szerepet kap, és ezt mi is tudjuk támogatni. Erre a költségvetésnek áldoznia kell

– fogalmazott Nagy Márton, aki hozzátette, hogy 4000 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre.

Cikkünk frissül…

(Borítókép: Parragh László 2021. június 9-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!