Nem túl fényes jövőt jósol a WHO
Besétált a rendőrségre, és feladta magát a korábbi magyar válogatott labdarúgó
2023.03.03.
Retteg a német autóipar
2023.03.03.
A WHO egészségügyi szervezet becslése szerint 2050-re már 2,5 milliárd ember él majd a világon valamilyen szintű halláscsökkenéssel, melynek hátterében az egyébként elkerülhető, magas egészségkockázattal járó, túl hangos zenehallgatás is áll – derül ki az Amplifon, hallás hónapja alkalmából készült összefoglalójából.
Felesleges kockázat
A nem megfelelő zenehallgatás okozta kockázatnak egymilliárd fiatal van kitéve napjainkban, amely később magasabb egészségügyi ellátási költségeket, csökkent munkaképességet és a mentális egészség romlását is magával hozhatja.
A tapasztalatok szerint ma Magyarországon a lakosság mindössze egy százaléka megy el hallásszűrésre, holott sokkal nagyobb azoknak a száma, akik előbb-utóbb hallássérülést szenvednek el.
A szakemberek szerint lehet biztonságosan is zenét hallgatni. A halláskárosodás elsősorban az okoseszközökön történő lejátszási szokásokból, a nem megfelelő fülhallgató kiválasztásából vagy hangos zenét játszó szórakozóhelyek és koncertek látogatásából adódhat. Ezeknek a károsító hatásoknak jelenleg már közel egymilliárd fiatal van kitéve a világon.
A tartós hallásgyengüléshez elég lehet akár már egyetlen alkalom is, amikor a túl magas hangerő zajártalmat okoz. Javasolt odafigyelni ezekre a tényezőkre, hiszen a hallásunk érték
– mondja Tibold Eszter audiológus, fül-orr-gégész szakorvos.
Hozzáteszi, egyes okoseszközök már képesek figyelmeztetni felhasználójukat arra, ha a beállított hangerő meghaladja az egészséges szintet, használata károsodáshoz vezet.
A hallásvesztés ára
A hallásukra nem megfelelően vigyázó fiatalokból lehet 2.5 milliárdan három évtizeden belül, akik valamilyen szintű halláscsökkenéssel kell együtt éljenek. Ez komoly terheket ró a társadalomra mind anyagi szempontból, mind pedig egészségügyi szempontból.
A Hearing Health Forum elnevezésű szervezet adatai szerint csak az Európai Uniónak 185 milliárd euróba kerül minden évben a kezeletlen hallásveszteségből származó munkanélküliség, csökkent hatékonyság és a korai nyugdíjba vonulás is. Nyugat-Európában pedig a rokkantság miatt elvesztett munkaévek elsődleges oka a kezeletlen halláskárosodás.
Mindemellett a speciális oktatási költségek emelkedése, a kereseti lehetőség csökkenése és a kétszeres munkanélküliségi ráta együtt jár a kórházi, a támogatott életvitel és a szociális ellátás fokozott igénybevételével, valamint kognitív hanyatlással, depresszióval, társadalmi elszigeteltséggel.
Itthon sem rózsás a helyzet
Ma Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, hiszen a hallásveszteség tényére már csak akkor derül fény, amikor az első vizsgálatra bejelentkezik a páciens, amely az Amplifon Magyarország kutatása szerint gyakran idős korban történik meg. Ekkorra már minden második vizsgálatra érkezőnél megállapítható valamilyen mértékű halláskárosodás és a hallókészülék használata elkerülhetetlenné válik.
Fontos, hogy időben merjünk segítséget kérni, hiszen a hallásveszteség nem szinten tartható, csak a beszédértés romlása lassítható, ehhez pedig mihamarabbi hallásvizsgálatra van szükség
– tette hozzá Tibold Eszter.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!