Orbán Viktor: Fontos, hogy a kormány megvesse a sarkát és észnél legyen

Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évadnyitóján.

Beszédét azzal kezdte, nem tudja, ki hogy van vele, de meghallgatva Nagy Mártont és Varga Mihályt megnyugodott. A miniszterelnök gratulált a kamarának, hogy túlélték a választást, ő is szívesen fogadja a gratulációkat:

Jobb ez így, együtt.

A kormányfő hangsúlyozta, a választás évében, amikor mindenhol Európában a költségvetési hiányok nőni szoktak, az államadóssággal együtt, Magyarországon a választás évében mindkettő csökkent, „balgaság, butaság, politikai rosszindulat” azt állítani, hogy 2022-t a kormány választási szempontoknak rendelte volna alá. A miniszterelnök személyesen is büszke erre a tényre, mert nemcsak 2022-ben történt ez így, hanem 2018-ban és 2014-ben is, amiért elismerés illeti a pénzügyminisztert.

Orbán Viktor: Nem szoktak menet közben kormányt alakítani

Orbán Viktor kifejtette, hogy a kormány fókusza a gazdaságon van: a kabinet tagja a gazdasági miniszter, a pénzügyminiszter, valamint ide sorolta a felsőoktatási és innovációs minisztert, az energiaügyi tárcát, ahogy Navracsics Tibort és Lázár Jánost is.

Nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, Orbán Viktor a „nix ugri bugri” álláspontját képviseli, mert a nagy változások általában több zavart okoznak, mint amennyi hasznot hoznak. Most mégis az történt, hogy hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez.

Erre azért volt szükség, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat

– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, ez az ország finanszírozhatóságának kulcskérdésévé vált, nem lehetett az energiaügyet egy nagy minisztérium államtitkári felelősségi körében hagyni, szükség volt önálló tárcára.

A kormány nem lett szocialista, végképp nem lett kommunista

„Jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában, hogy Lantos miniszter úr kézben tartja ezt a tárcát, és rendkívül aktív” – fogalmazott a miniszterelnök, aki azzal folytatta, hogy piaci finanszírozás nélkül nem érik el a kitűzött célokat.

Mindenkit megnyugtatott, hogy a kormány időközben nem lett szocialista, végképp nem lett kommunista. A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántulajdon iránti elkötelezettségén, a szocializmus korábban is bukáshoz vezetett. Piaci finanszírozás viszont akkor van, ha a vállalkozók számára kitermelhető kamat mellett lehet hitelhez jutni, ami most nem áll rendelkezésre, „csak addig avatkozunk be, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre, de ez nem a filozófiánk koherens része. Ez válságkezelés, nem irányváltás”.

„Ami abszurdnak hangzott egy éve, már nem az”

Orbán Viktor nem akart geopolitikai előadást tartani, de megjegyezte,

láthatjuk, hogy Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik.

A kormányfő ennek a gondolatnak a hátteréről elmondta, leegyszerűsítve az az együttműködés hozta a gazdasági sikert, hogy Oroszországból jött az olcsó energia és nyersanyag, Európában pedig jelen van a fejlett technológia. Most viszont az történik, hogy leválasztották az európai gazdaságot az orosz gazdaságról, de továbbra is kell nyersanyag és energia, az egyik függést másik függés váltja fel. Az is látható, hogy ami abszurdnak hangzott egy évvel ezelőtt, már nem az, Ukrajna valóban uniós tagjelölt, a háború után pedig már természetesnek veszik a NATO-tagságukat is.

Orbán Viktor szerint ez az „átszerkesztés” azt jelenti, hogy olyan közép-európai központ emelkedik fel, amelyet korábban nem láttak a térképen:

Orbán Viktor szerint Németország számára olyan gazdasági megpróbáltatást jelent, ha Kínáról is levágják, hogy ennek a térségnek a hatalmas gazdasági potenciálja megközelíti Németországét. „Az csak a magyar fülnek hangzik viccnek, amikor azt mondták az angolok, hogy a lengyelek megelőzik Angliát, a valóságban ez látható”. Ez párosul biztonságpolitikai koncepcióval is, ez új biztonságpolitikai zóna lesz, összességében „több dimenzióban Európa hatalmi átszerkesztése zajlik.”

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a nyugati világ minden évben csak az ukrán állam életképességének fenntartása érdekében 50-55 milliárd eurót ad, „ebben az évben ezt megtettük, de mi lesz jövőre? Honnan lesz pénz rá?”. Orbán Viktor szerint még az is előfordulhat, „ha nem vagyunk észnél”, hogy az Európai Unióból kohéziós pénzként járó támogatások Ukrajnában landoljanak.

Oda kell figyelni az arányokra a vendégmunkásoknál

Orbán Viktor a munkaerőpiacról elmondta, fontos, hogy a kormány megvesse a sarkát és észnél legyen.

„Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. Ez rengeteg kérdést vet fel, nagyon határozottnak kell lenni. A gazdasági észszerűség csak az egyik szempont. Ha önök láttak már vendégmunkásokkal megterhelt nyugati országokat, láthatják, hogy milyen dilemmákkal kell szembenézni” – mutatott rá a miniszterelnök.

Ezért először a belső tartalékok mozgósítására helyezik a hangsúlyt, de ez nem a közmunkában van, ott olyan típusú képzettség és tudás, amit piaci körülmények között a gazdaság használhatna, valószínűleg nincs.

A kormány Kelet-Magyarországra összpontosít, a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszög van megcélozva, oda irányítják a beruházásokat, „Debrecen mindjárt betelik”, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolcot még meglátják, „felkészül Békés megye”. Orbán Viktor lát tartalékokat reginoális összefüggésben, ha nemcsak magyarországi, hanem magyar gazdaságban gondolkodnak, az Ukrajnából vagy Szerbiából érkező magyar munkavállalókat nem is szokta a vendégmunkások közé számolni.

Orbán Viktor a vendégmunkásokról leszögezte, „az arányok nagyon fontosak, nem tudjuk megengedni, hogy azért mert bizonyos populációkból behozott vendégmunkások egyes munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, nem tudjuk megengedni. Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké.”

Cikkünk folyamatosan frissül…

Tavaly a magyar gazdaság a kanyarban előzött

Tavaly ugyanezen a rendezvényen arról beszélt a miniszterelnök, hogy a magyar gazdaság kanyarban előzött, és arra is kitért, szerinte milyen csapdák lesnek a következő évtizedben Magyarországra. Hasonló témájú beszédet mondott 2022 őszén is, amikor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének közös projektjének, a KAVOSZ Zrt.-nek az eseményén beszélt a gazdaság helyzetéről.

A miniszterelnök mellett a Gazdasági Évadnyitón felszólal Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint az iparkamara elnöke, Parragh László is. A kormányfő beszédét az Indexen is élőben követjük. 

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. február 18-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!