Rejtett életet találtak a sivatag mélyén

Egy új tanulmány alapján gazdag bioszférára bukkantak a chilei Atacama-sivatag alatt – írja a Live Science. A baktériumokból álló élővilág 2-4 méterrel a felszín alatt található, a felfedezés a marsi élet kutatásában is segíthet.

A szakértők korábban már feljegyeztek mikrobális életet 80 centiméterrel a sivatagi talaj mélyén, Lucas Horstmann, a GFZ Német Földtudományi Intézet munkatársa és kollégái szerint a csontszáraz Yungay-völgyben talált új bioszféra ugyanakkor teljesen elszigetelt a felszíntől.

A közösségekben az Actinobacteria dominál, ezen csoport igen változatos, tagjai más szélsőséges környezetekben, így a sarkvidéken, forró forrásokban és extrém sós tengerekben is jelen vannak.

Mint a kutatók kiemelték: igen keveset tudni mélyebb üledékrétegekben található mikrobiális életről. A most bemutatott közösségek valószínűleg a hiperszáraz sivatagi talaj alatti mélybioszféra felső határát képviselik.

A csapat 2-5 centiméteres mélységben is talált actinobaktériumokat, még lejjebb pedig a Firmicutes törzsbe tartozó organizmusokat. Ezek ellenállnak a magas sókoncentrációnak, és nem igényelnek oxigént a túléléshez.

Az Atacama a világ legszárazabb forró sivataga, a zord körülményeket csak néhány állat képes túlélni, az ellenálló baktériumok azonban jól elboldogulnak a sós, ásványi anyagokban gazdag talajban. Hogy jobban megismerjék ezen mikroorganizmusokat, a szakértők talajmintákat vettek a Yungay-völgyből, majd genetikai vizsgálatokat végeztek.

Az intracelluláris DNS keresésével a csapat kimutathatta a még élő mikrobák nyomait. Az adatokból kiderült, hogy 80 centiméterig a mikrobák nagy számban vannak jelen, 80 és 200 centiméter között viszont túl magas a sókoncentráció még számukra is. Ez alatt egy stabil átmeneti zóna következett.

A kutatók szerint az Actinobacteria tagjai mintegy 19 ezer éve telepedhettek le a folyami üledékekben, amelyek aztán betemetődtek. A baktériumok talán úgy maradhatnak fenn, hogy vizet vonnak ki a helyi gipszből.

Az Atacama-sivatagot extrém környezete miatt gyakran használják a Mars földi analógiájaként. Az új vizsgálat a vörös bolygó potenciális életének kereséséhez is hozzájárulhat, hiszen az égitesten is vannak gipszlelőhelyek.