Súlyos bírságokkal fenyegeti a nagyvállalatokat az AI Act

Már több mint egy hónapja, hogy az Európai Parlament megszavazta az úttörő jelentőségű AI Actet, amelynek célja hogy korlátok közé szorítsa a mesterséges intelligenciát az öreg kontinensen. A formalitásnak mondható nyelvi lektorálást követően hamarosan eljön az ideje a kihirdetésnek is, melyre a várakozások szerint valamikor májusban kerülhet sor.

A törvény ezt követően 20 nappal lép hatályba és ahogy az ilyenkor lenni szokott, ad bizonyos türelmi időt az érintett entitásoknak a megfelelésre, írja a hwsw. Ez az AIA esetében többlépcsős, tehát van olyan rendelkezés, amit fél éven belül alkalmazni kell (tiltott rendszerek), a magas kockázatú mesterséges intelligencia-megoldásoknál pedig 36 hónap lesz a türelmi idő. A jogalkotók 12 hónapot adtak a hatóságok értesítésére és az általános célú kötelezettségekre, illetve 24 hónapot minden más rendelkezésre.

Aki nem az EU szabályai szerint játszik, komoly bírságokra számíthat.

Aki tiltott mesterséges intelligenciát fejleszt, forgalmaz, vagy használ, az akár 35 millió eurós (kb. 13,8 milliárd forintos) bírságot kaphat, vagy az éves világpiaci forgalma 7 százalékát fizettethetik ki vele büntetésként.

A magas kockázatú MI rendszerekre vonatkozó kötelezettségek megszegéséért járó bírság felső határa 15 millió euró (kb. 5,9 milliárd forint), vagy az éves világpiaci forgalom 3 százaléka. A tájékoztatási kötelezettségek elmulasztása esetén 7,5 millió euró, vagy 1 százalék forgalom lehet a bírság. Az általános célú MI-rendszerek (GPAI) szándékos vagy gondatlan megsértésekor 15 millió euró, vagy 3 százaléknyi forgalom a plafon.

Szigorú szabályok

Az AI Act az értéklánc szereplői közt is különbséget tesz abban, hogy kire milyen mértékben vonatkoznak a követelmények. Míg a telepítőknek csak alapjogi hatásvizsgálatot kell végezniük, az importőröknek CE megfelelőségi jelölés megszerzése szükséges az EU-ban való forgalomba hozatalhoz.

Egy forgalmazónak ezek mellett használati utasítást is kell írnia az általa forgalmazott megoldáshoz, és ellenőriznie, hogy az importőr és a szolgáltató teljesítette a kötelezettségeit. A gyártó viszont minden kötelezettségért felel a teljes életciklus során, csakúgy mint a szolgáltató.

Horváth Katalin, a CMS Budapest szenior ügyvédje szerint a bírságtételek kellőképpen ösztönözhetik az érintetteket arra, hogy betartsák a rendelkezéseket, mivel ezeket már nem feltétlenül lehet majd belekalkulálni az éves büdzsébe.