„Szerintem masszívan felelős” – A bicskei gyermekotthon volt dolgozója megnevezte azt, akinek 2011-ben átadták a jelentésüket… de hiába

• Bárnai Árpád, a bicskei gyermekotthon egykori munkatársa interjút adott a történtekről
• Az otthon fenntartójának súlyos felelősségét említi az események kapcsán
• A munkatársak közül többen tudtak a történtekről, de kevesen mertek és akartak tenni ellene
• A gyerekek próbáltak jelezni az abúzusokról, de kezdetben alig kaptak segítséget

Bárnai Árpád a Szabad Európának adott interjújában elmondta, 2006-ban helyezkedett el a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban, ahol öt évig gyermekvédelmi dolgozó volt. Azóta egy gyermekvédelemben élő gyerekekkel foglalkozó egyesületnél dolgozik. Az otthont akkor hagyta ott, amikor elindult az első, ám kudarccal végződő vizsgálat. Őt onnan ezek után kitiltották. Kollégáját, akivel közösen jelentették az eseteket, fegyelmivel küldték el, az indoklás pedig épp az volt, hogy a szexuális bántalmazásokat jelentette a fenntartónak, ami akkor a főváros volt.

Azért a fenntartónak jelentették, mert nem bíztak a helyi rendőrségben. A kétely jogosnak bizonyult, a vizsgálat akkor lezárult, a gyerekek visszavonták a vallomásaikat.

Interjú a tanárral, aki miatt megbukott Novák Katalin: elárulta, miért kapott kegyelmet – Blikk-exkluzív

Az is kiderült, hogy az intézmény fenntartójában sem kellett volna bízniuk. Tervezték, hogy többen is elmennek hozzájuk a kollégák közül, de világos üzenet jött az egyik ottani vezetőtől:

Ne jöjjenek, mert úgyis elhajtom őket.

– Tizennégy éve fáj ez a szó! Csak páran gondoltuk azt, hogy tenni kell valamit mindezzel. Azt tapasztaltuk, hogy a közel nyolcvan munkatársból vannak, akik ugyan tudnak a dolgokról, de nem hisznek a gyermekeknek, ezért hallgatnak és szemlélők maradnak. Mások aktívan vettek részt a gyerekek elbizonytalanításában, megfélemlítésében. Gondoltuk, hogy ha mi aláírjuk a jelzést, és mondjuk mindenkit kirúgnak, ott maradnak a gyerekek azokkal, akik nem hisznek nekik. Ezért csak ketten írtuk alá. És ez elég jó megérzés volt, mert a kollégámat kirúgták – mesélte Bárnai Árpád.

A kirúgott munkatárs egyébként később munkaügyi perben kártérítést kapott. Főként, mivel az ombudsman megállapította, hogy kötelességük volt jelezni az abúzus gyanúját, tehát az elbocsátás jogtalan volt, ráadásul az rúgta ki őket – az igazgató –, aki a gyanúsítás érintettje.

Bárnai arra nem tudott válaszolni, hogy a dolgozók közül vajon hányan tudhattak az abúzusokról, de azt biztosan tudja, hogy a gyerekek próbáltak jelezni. Amikor 2011-ben az egyik gyerek elmondta neki a vele történteket, és onnantól ők ketten a kollégájával nyitott füllel kezdtek járni, egyre több gyerektől jutott el hozzájuk hasonló információ. Volt gyerek, aki korábban egy közös étkezésnél kimondta, hogy János bá’ pedofil, de azt a választ kapta, hogy ne mondjon ilyeneket. Az addig fű alatt kezelt dolgok így kezdtek lassan kibomlani.

Az ilyen esetekre egyébként 2011-ben még nem voltak kiképezve a gyermekvédelmi dolgozók, de itthon sok tekintetben azóta sem kapnak megfelelő felkészítést a nevelők, illetve a nevelőszülők – mondja Bárnai. A helyzetek nagyon összetettek, és a gyerekek sem tudják a legtöbbször megfelelően elmondani, mi történt velük, csak látszik rajtuk, hogy valamit el akarnak mondani, de nem megy. A gyerekek szégyellik a történteket, zavarban vannak.

– Én foglalkozásokat tartottam akkor a gyerekotthonban, és egy ilyen után – sport- és játékfoglalkozás volt éppen – elmentek a gyerekek, jött volna a következő csoport, és akkor ez a gyerek hátramaradt, majd azt mondta, hogy szeretne mesélni valamit. Elmondta, hogy a János bácsi belenyúlt a nadrágjába. Nem azt mondta, hogy a János pedofil, nem tudta úgy összefoglalni, hogy abúzus áldozata, de azt el tudta mondani, hogy valami fura van, és hogy belenyúltak a nadrágjába. Akkor elkezdtem kérdezgetni, hogy mire gondol, mit élt át, hogy mit jelent, hogy belenyúlt… Próbáltam óvatosan beszélgetni vele. Ő egyértelműen leírta azt, hogy egy konkrét, egyértelmű határátlépést élt meg – idézte fel Bárnai az egyik esetet.

2016-ban sikerült újabb vizsgálatot indíttatni, ezt követően már ítéletek is születtek. Bárnai úgy emlékezett, 2011-ben, amikor nem lett semmi a vizsgálatból, 5-6 gyerek vállalta, hogy vallomást tesz, de több esetről is hallottak, Akik 2016-ban tettek vallomást, azokkal nem beszélt, de 10 gyerek körül lehetett.

Azok, akik ’16-ban feljelentést tettek, nem beszéltek nekünk ’11-ben. Tehát több gyerekről van szó hosszú távon. Ha kiszámoljuk, hogy 26 éven át volt igazgató ez az ember, akkor ez ijesztő

– tette hozzá.

Bárnai azt is elmondta, hogy biztos forrásból tudja, hogy az igazgató szintén szexuális gyermekzaklatási ügy miatt hagyta el előző munkahelyét: ott egy szülő jelezte, mi történt a gyerekével, de nem akartak botrányt, csak azt, hogy a férfi távozzon arról a helyről. És az nem is gyermekotthon volt.

Szóval egy anyuka jelezte, hogy a gyereke olyanokat mesél, ami szexuális bántalmazásnak tűnik, és ezt követőn távozott onnét a későbbi igazgató. És mi történt ezután? Keresett egy olyan helyet, ahol nincs jelen anyuka.

Bárnai szerint az is látszott 2011-ben, hogy az igazgató olyan gyerekeket választ ki magának, akiknél a gyerekotthonon belül is kifejezetten kevés a kapcsolat a szülőkkel, vagy nem jó, vagy nem élnek a szülők. Azaz a legkiszolgáltatottabbakat kereste.

Donáth Anna magyarázatot követel Novák Katalin kegyelmi ügyében Balog Zoltántól

A 2011-es vizsgálatban súlyos probléma volt, hogy a nyomozás és a fenntartó vizsgálata alatt a gyanúsított igazgató egy fedél alatt élt a gyerekekkel. Közben az érintett gyerekek gyámja 2011 ősz folyamán K. Endre igazgatóhelyettes lett. Ő az, aki most kegyelmet kapott az azóta lemondott Novák Katalin köztársasági elnöktől.

Bárnaiék akkor K. Endrétől és mástól is segítséget kértek.

„K. Endre azt mondta nekem – emlékszem, elég indulatos beszélgetés volt –, hogy nem szeretné, hogy ez a falakon kívül kerüljön, mert mi lesz a gyerekotthonnal. Az intézményféltés, a botránytól való félelem erősebb volt, mint az, hogy a gyerekek jeleztek valamit.”

A másik igazgatóhelyettes se segített, és látszott, hogy is működik ez a rendszer. Ha mindenki tette volna a dolgát, ez a beteges dolog nem működhetett volna több min 20 éven át. 2016-ban pedig volt olyan igazgatóhelyettes, aki az újabb vizsgálatkor az igazgató mellett kiálló nyilatkozatot vitt körbe aláíratni a dolgozókkal. Aki nem írta alá, az az irodáról a fűtetlen portára került át…

Bárnai úgy tudja, a 2011-es vizsgálat azért is vérzett el, mert a gyerekeket megfenyegették, lelki terrornak vetették alá. Volt, akit más gyerekek vertek meg azért, mert rájuk fogták, hogy miattuk zár majd be a gyermekotthon. Az intézményfenntartó képviselője a 2011-es vizsgálat után gratulált az igazgatónak. Az interjúban meg is nevezte a férfit, a fenntartó egyik vezető munkatársát, hozzátéve, az illető szerinte „masszívan felelős, ez az ő lelkén szárad”

– jelentette ki Bárnai a Szabad Európának adott interjúban, amelyben azt is elmondta, hogy 2011-ben Csókay kezébe adták az jelentésüket az abúzusgyanús ügyekről.

A 2016-os ügy úgy robbant ki, hogy egy gyermek öngyilkos lett az intézményben, egy másik pedig, aki akkor már kint volt az intézetből, elment a rendőrségre és feljelentést tett. Aki öngyilkos lett, 2011-ben Bárnaiéktól már kért segítséget, elmondva, mi történt vele. Nem tudtak segíteni, a rendszer sem segített, az igazgatóhelyettesek sem, így az az ember sem, akinek novák Katalin kegyelmet adott. Ez lett a vége.