Vucsics: Szerbia nem fogja elismerni Koszovót

A jövő héten ismét összeülnek Szerbia és Koszovó vezetői, hogy az Európai Bizottság közvetítésével elsimítsák a két ország között fennálló konfliktusokat. A legutóbbi, február végi találkozó után Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Josep Borrel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is arról nyilatkozott, hogy történtek előrelépések a két országok közötti tárgyaláson, ugyanakkor még mindig sok a munka.

Az akkori tárgyalás után hiába a pozitív hangvételű nyilatkozatok, a Szerbia és Koszovó közötti terhelt történelem miatt elmaradt a megegyezés, amiért Kurti a szerb elnököt, Aleksandar Vucsicsot, míg a szerb elnök koszovói tárgyalópartnerét okolta.

Azonban úgy tűnik, a jövő heti tárgyalás komolyabb kihívások elé állítják majd a feleket: a szerb elnök ugyanis a héten úgy nyilatkozott egy szerb tévében, hogy

A szerb elnök a tévés interjújában arról beszélt, nehéz elképzelnie, hogy bármilyen előrelépés születne a következő Belgrád–Pristina-találkozón.

„Szinte biztos vagyok benne, hogy Kurti nem fogja megalapítani a Szerbiai Önkormányzatok Szövetségét. Kurtit arra bíztatják, hogy továbbra is hagyja figyelmen kívül a korábbi kötelezettségvállalásait” – fogalmazott a kritikusai szerint autoriter rendszert építő elnök, aki arra utalt: Koszovó korábban ígéretet tett, hogy a szerb kisebbség autonómiai jogokat kaphat az országban.

Az interjúban később Vucsics azt is kifejtette, hogy szerinte az uniós javaslat a két ország közötti kapcsolatok normalizálására továbbra is téves, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy Szerbia folytassa a tárgyalásokat Koszovóval.

Vucsics leginkább azt kritizálta, hogy szerinte az uniós javaslat Szerbia kapitulációjával ér fel, hiszen abban Belgrádnak el kéne fogadni a szerb olvasat szerint szakadár tartomány különválását, amire ő nem hajlandó.

Nem áll szándékomban aláírni Szerbia kapitulációját, de tisztában kell lenni a körülményekkel. Nem lesz megadás, nem lesz kapituláció. Kétségkívül világossá tettem, hogy Szerbia nem fog hozzájárulni Koszovó NATO-csatlakozásához, és semmilyen módon nem fogjuk elismerni Koszovót

– fogalmazott az épp új politikai mozgalom megalapításán ügyködő szerb elnök, aki gondolatát azzal zárta: szerinte Belgrád nyitott a kompromisszumokra, Pristina azonban nem.

Terhelt történelem

Mint ismert, Koszovó 2008-ban mondta ki egyoldalúan kiválását a Szerb Köztársaságból, azonban függetlenségét sokan nem ismerik el – többek között Szerbia sem, amelynek alkotmányában továbbra is szerb tartományként Koszovó és Metohia Autonóm Tartományként hivatkoznak az országra, míg az ENSZ-tagállamok az albán többségű terület hovatartozása kapcsán megosztottak.

Azóta a két ország vezetői többször is – hol amerikai, hol EU-s segítséggel – leültek tárgyalni, azonban még mindig elég távoliak az álláspontok:

A két ország közötti kapcsolatot az sem segíti, hogy a délszláv háborúban a szerbek és az albánok is többször háborús bűncselekményt követtek el a másik kárára.

Vucsics mostani kijelentése egyébként nem rendkívüli: a tárgyalások előtt és után a szerb elnök gyakran kifejti, hogy Szerbiának a vörös vonal átlépését jelentené Koszovó elfogadását, és kijelenti, hogy erre ő nem hajlandó, miközben Koszovót azzal vádolja, hogy nem hajlandó kompromisszumokat vállalni.

De miért ilyen bonyolult Koszovó helyzete? Történelmi kitekintéssel az alábbi cikkünkben jártuk körbe a témát.

(Borítókép: Aleksandar Vucsics 2023. február 2-án. Fotó:  Andrej Isakovic / AFP)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!